.RU

III. fejezet: Gazdálkodói életpályák bemutatása - Urbanising peasants? Peasant life in padue

III. fejezet: Gazdálkodói életpályák bemutatása


A térségnek a néprajz eszközeivel történő elemzését meg kell előzze a konkrét esetek bemutatása. Ebben a fejezetben a paraszti munkához való viszonyulás szerint tagoltam a családok élettörténetét. Az egyéni stratégiáknak széles skáláját látjuk majd magunk előtt. Ki miért és mikor fordít hátat a hagyományos mintáknak vagy miért és milyen mértékben marad hozzájuk hű? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ az életpályák ismeretében.

A munkavégzés középpontba állítása miatt fontosnak tartom, hogy – még az esettanulmányok bemutatása előtt – a gazdálkodás és a család összefüggéseiről pár szót szóljak és pár fogalmat tisztázzak.

Ami gazdálkodás intenzitását illeti, adatközlőim három kategóriába voltak besorolhatók a gyűjtés idejekor:

I. A még gazdálkodók:

1. eladásra termel(t a gyűjtés időpontjában) / tejtermelők: Bellon, Maggiolo

2. nem eladásra termel, hanem saját háztartása kiegészítésére / Paccagnella, Ceron, Rozzato, Trevisan,

II. A már nem gazdálkodók:

3. már nem termel / Fabris, Boaretto, Allegro

Megjegyzendő, hogy a fenti hármas tagolás módosult a terepmunka kezdete és a dolgozat megírása közt eltelt mintegy 10 esztendőben. Mára már az akkor még eladásra termelő csa­ládok is csökkentették a termelő tevékenységet, s ez a tejtermelés megszűntét jelentette. Ha a kutatást most kezdeném, most ők is inkább az önellátók közé lennének sorolhatók, bár a földművelésből származó fölösleget még rendszeresen eladják. Habár a kifejezett termelő tevékenység megszűnt, azaz a kutatási alaphelyzet megváltozott, megtartottam a tejtermelő-kategóriát. Amikor továbbra is tejtermelő családokról beszélek, holott eladásra már nem termelnek, elsősorban azt tartom szem előtt, amit a gyűjtéskor tapasztaltam és amit akkor mondtak el életükről és gazdálkodásukról. Véleményem szerint szándékukat és gazdálkodói stratégiájukat a 90-es évek eleji végső erőfeszítéseik, akkor tapasztalt próbálkozásaik, reményeik és elkeseredettségük jobban kifejezik, mint az az egyszerű tény, hogy az uniós szabályzók szorításában kénytelenek lettek a termeléssel felhagyni, önellátásra váltani. Az újonnan kialakult (2000 utáni) állapotról pedig nem tudok különösebb részleteket. E jelentős, a családok életét végérvényesen megváltoztató körülmények ellenére tehát a terepen tapasz­taltak az irányadóak, azok szerint járok el. Az esettanulmányokat tehát az 1993-as gyűjtés hangsúlyai, a családi stratégiák legfőbb jellemzői alapján tárgyalom:

A harmadik csoportba tartozó családok hagyományos keretükből valamilyen oknál fogva (polgári pályára való aspirációk, a családnak kevés megélhetést biztosító kicsi földtulajdon, megszűnt bérleti viszonyok, elöregedés) már kiléptek: Boaretto, Trevisan, Fabris, Allegro. Mindez részükről a polgári értékek elsajátításával járt együtt, de azért ez nem tette lehetet­len­né a hagyományos értékrend továbbadását a polgári foglalkozás során sem. Boaretto Agnese tanítónőként ment nyugdíjba, és ismerve őt, meggyőződésem, hogy szilárd paraszti érték­rendje nyomot hagyott a keze alatt felnőtt gyermekek világfelfogásán is, erről didaktikusan előadott anekdotái tanúskodnak.

Az e fejezetben bemutatkozó családok földművelő tevékenységet folytatnak, mezőgazdasági kisüzemüket családi gazdaságnak nevezzük. Ha olyan gazdaságantropológiai szempontokat és fogalmakat kívánunk alkalmazni, melyeket a magyar viszonyok között alakítottak ki kutatóink, óvatosság szükségeltetik.327 SÁRKÁNY Mihály megemlíti, hogy az 1970-es évek­ben Varsányban végzett kutatásai alapján nem tehető egyenlőségjel “családi gazdaság” és “kisméretű mezőgazdasági üzem” közé.328 Ennek magyarázata, hogy a szocialista korszak falujában a termelés legtöbbször nem családon belül valósul meg. A varsányi család az elosz­tásnak és a fogyasztásnak helyszíne ugyan, de a termelésnek nem. SÁRKÁNY itteni értelme­zésében a “családi gazdaság” jelentésköre kitágul, ő a korabeli falusi és városi családok bármelyikének “gazdálkodó egységét” annak tekinti. Ezzel szemben Nyugat-Európában szokásos gyakorlat és szóhasználat értelmében akkor beszélhetünk “családi gazdaságról”, ha egy mezőgazdasági profilú “kisméretű üzemről” van szó. Padovában nem volt szocialista típusú átszervezés, a falusi családi gazdaságoknak nem kellett egy csapásra felhagyniuk a ter­me­lés megszokott módjával és a családi munkaerő igénybevételével. Az esettanul­má­nyok­ban alább bemutatandó Rozzato-, Ceron- és Paccagnella-családokra gazdálkodói tevékeny­ségük jellege miatt kétségtelenül értelme van a “családi gazdaság” megjelölésnek mégpedig “kis­méretű mezőgazdasági üzem” jelentéssel – minthogy tevékenységükben megvalósul a ter­me­lés, az elosztás és a fogyasztás hármas egysége. E három család esetében a 20. század végén éppúgy megvalósul a termelés, az elosztás és a fogyasztás hármas egysége, mint a varsányi családok esetén is megvalósult az átszervezés előtti időkig. A termelésre helyezett na­gyobb hangsúly miatt viszont meglátásom szerint “kisárutermelő mezőgazdasági üzem”-et329 tart fenn a Maggiolo és a Bellon-család a gyűjtés időpontjában.330

Amikor tehát “családi” gazdaságot említek a továbbiakban, az olasz értelembe vett családi szintű mezőgazdasági típusú kisvállalkozásra gondolok. A padovai parasztság körében végzett vizsgálatok fényében a következő árnyalatokra lettem figyelmes. A “gazdálkodók” és “már nem gazdálkodók” motivációit életkörülményeik kényszerítették ki. Tekintettel arra, hogy a termelvények értékesítése és fogyasztása terén nagy eltérések mutatkoznak a térségen belül, három stratégia ragadható meg a “még gazdálkodók” körében:

1. Felvásárló rendszer az elszállítás megszervezésével és az áru minőségét garantáló feltételekkel – ez jellemzi a tejtermelő családokat.

2. A lakókörnyezeten belüli kapcsolatrendszer keretében cserél gazdát az áru: ilyen a serté­svágás, -tartás, a böllérkedés, stb. és a tejeladás;

3. Nem értékesítik a terményt, megtartják saját fogyasztásra.

A gazdálkodók körében tehát mindhárom stratégia képviselteti magát az árutermeléstől egészen az önfenntartásig. Az első esetben a város és az őt kiszolgáló vidék kapitalista jellegű kapcsolatot tart fenn egymással, mely a parasztgazdaságot rá kívülről gyakorolt hatások által belső megváltozása felé sodorhatná. A tejtermelők a hagyományos módon való gazdálkodást – függetlenül az anyagi körülményeiktől – mégis különböző mértékben hagyják el (Maggiolo) vagy őrzik meg (Bellon), és ezt, tapasztalatom szerint, egyedül a parasztgazda egyéni akarata és elképzelései, határozzák meg. A harmadik esetben nyugdíjas gazdálkodó családról van szó, még életerős tagjai az önellátásra rendezkedtek be.

Elmondható még, hogy a ma még gazdálkodók családjaiban generációk óta tapasztalható az átmenet a tisztán hagyományos parasztgazdálkodás (az egész család végzi) és a kétlakiság vállalása között.331 Gelindo Bellon édesapja, ő a 80-as években halt meg idős korában, a pado­vai műemlékfelügyelőségnek dolgozott asztalosként saját házukban kialakított műhelyé­ben, viszont felesége és idősebb fia meg fivére családostól gazdálkodott, velük egy háztar­tásban élt. Másik fia és lányai nem laktak vele, szintén polgári foglalkozást választottak. Vagy Rozzatóék esetében Pietro (házas, vannak gyerekei) és Aldo (nőtlen) testvérek közül Aldo maradt meg a földnél, Pietro gyárba ment. Mégis amikor Aldo lába súlyosan megsérült, és ez megakadályozta abban, hogy öreg apját tovább segítse a gazdaságban, Pietro otthagyta mun­ka­helyét és beállt a testvére helyére a családi gazdaságban, velük lakik a családjával együtt. Szinte végtelen sok a változatok száma, ez pedig számtalan, a paraszti mentalitás és életmód átmen­tésére, továbbélésére, átörökítésének különböző szintjeire is szolgáló lehetőséget rejt magában.

Az itt közölt

élettörténetek

nem egyformán részletesek. Köztük különösen a Bellon, Rozzato és Maggiolo-családé terjed ki a gazdaság részletesebb leírására is. A többieké inkább csak vázlatosnak nevezhető. Kevesebb konkrét bemutatással, részlettel szolgálnak, esetenként a magánélet foglalkoztatja jobban az elbeszélőt, vagy a múlton nosztalgikusan elmereng, és kevésbé elégíti ki a családra és a gazdálkodásra vonatkozó kíváncsiságomat. A Bellon-családnak azonban minden tagját jól megismerhettem, náluk szinte mindennapos vendégként megfordultam. Ezért az ő bemutatásuk lett a leginkább részletgazdag az összes közt. A magányosok (özvegyek vagy nőtlenek) bemutatkozása sokszor hiányos, vagy egyoldalú, az egykori életre való emlékezés dominál bennük. Az ő életmódjuk, mondhatni, gyökerestül változott meg fiatalkoruk óta. A tőlük hallottakat elsősorban alátámasztásul mutatom be. Épp e körülmények miatt az alábbi hármas tagolásban bemutatandó élettörténetek tematikáját az élet alakítja, ezért olykor egyenetlen. A címben szereplő téma (család és gazdaság) kifejtésére koncentrálván a teljes élettörténetből olykor csak válogattam, ezért számos elbeszélést és véleményt kihagytam a szövegből.

A Bellon-család a termelők csoportjában emblematikusnak tekinthető, az állattartásról viszont különösen Maggiolo számol be részletesen. A kétlaki családok közt pedig különösen Rozzatóék­nál figyelemre méltó az unokatestvérek és azok gyermekei mezőgazdasági munkából történő kiáramlásának végigkövetése, a munka mobilitásának kérdése.
2010-07-19 18:44 Читать похожую статью
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • Контрольная работа
  • © Помощь студентам
    Образовательные документы для студентов.